A ferences család elöszőr is az Assisi Szent Ferencnek az Úrtól kapott sugallat alapján létesült, kisebb testvérek rendjéből keletkezett és az egyház keretében a Szent Evangélium előírásai szerint igyekezett élni.
    Szent Ferencet Szent Klára vezetése alatt nők is követték, akik kolostoraikban teljesen elzárkózva Istennek szentelt életet éltek önátadásban és a legynagyobb sze-génységben. Ehhez hasonlóan kezdtek világi férfiak és nők is Szent Ferenc szelleme szerint az Evangélium szerint élni és közösségekbe tömörülni.
    Rendi közösségek Szent Ferenc harmadik rendjének szabályát vették alapul.
         Mi, a Szentcsaládról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek is a Szent Ferenc Reguláris Harmadik Rendjének Szabályai szerint élünk. 1908 május 16–án törvényesen Szent Ferenc Rendjéhez kapcsoltak.
            Alapítónk dr. Paul Josef Nardini, aki 1821 julius 25–én Germensheimban  a Rajna mentén született. Tanulmányait Speyer–ben kezdi el, majd Mün-chenben teológiát tanul, ahol doktorátust is szerez.
    1851–ben pirmasensi plébánosnak nevezik ki, majd belép Szent Ferenc Harmadik Rendjébe és a Ferenc nevet veszi fel. A várost gazdasági nyomor és elszegé-nyedés uralja, amely mindenek előtt egy erkölcsi romlottságban vált észrevehetővé. Nardini igyekezett utat és módot keresni ezen nyomor gyökereinek a kiírtására.
 Meggyöződvén arról, hogy a mélyen lesüllyedt szegény nép felemelésére az evangélium sürgös hírdetése szükséges, de nemcsak szavakkal hanem a tevékeny hit és önfeláldozó  szeretet gyakorlásával kell ezt végrehajtani. Niederbronni nővéreket telepített le a városban, akik átvették a szegények és betegek gondozását Pirmasensben. Mivel az anyaházuk a francia Elsas-
ban volt, külföldieknek számítot-tak, s működésüket veszély fenyegette, így a nővérek hamarosan visszatérnek hazájukba.
 1855 március 2–án Nardini két fiatal lányt öltöztet be, akik már Szent Ferenc Harmadik Rendjéhez tartoztak. Az új zerzetestársulat alapjául Szent Ferenc Harma-dik Rendjének szabályát vette és a kis közösséget a Szentcsalád oltalma alá helyezte. Legfőbb karizmánk a gyermeknevelés, a betegek és szegények gondozása.
 Nardini 1862 január 27–én, alig 41 évesen hal meg tüdőbajban.
 1869–ben az anyaház Mallersdorfba, Bajorországban költözik.
Nemsokára a határokon túl is kiterjedt a szerzetes közösség, mégpedig 1864–ben a nővérek a koldulással Erdélyben érkeztek, és Szebenben  Battyáni Julia grófnő kérésére települnek le. Romániában kialakult egy virágzó tartomány, amelynek az 1948–as kommunizmus vet véget. Ettől kezdve a nővéreknek nem volt szabad a szerzetesi ruhát viselniük és mindennemű tevékenységet megtiltottak.
        A 40 évi kommunizmus megszakítása után, 1990–ben ismét megnyílik az első kolostor Uvarhelyen. Itt működik a jelöltképzés és a noviciát is. Igy itthoni környezetben készűlnek fel a nővérek a szerzetesi életre, és azokra a feladatokra, amelyeket majd ellátnak.

 Elöljáró: T. M. Hiltrud Baumer területi főnöknő
 Postacím: 4150-Odorheiu-Secuiesc, Str. Libertăţii 15., jud. Harghita
 Tel.  066-212-792
         066-218-241

      48 örökfogadalmas nővér, 13 ideiglenes fogadalmas, 4 jelölt.
      Jelenleg Udvarhelyen 4 ovódacsoport működik 110  gyerekkel. 

         4 fiókház létesült:
   – Kézdiszentléleken – Szent Klára Caritas-öregotthon; (2 nővér és 1 jelölt)
   – Csíkszépvizen – gyermekotthon; (4 nővér)
   – A gyulafehérvári püspökségen; (3 nővér)
   –  A dévai Szent Antal Házban– gyereknevelés; (3 nővér és 2 jelölt).

 Jubileum Székelyudvarhelyen 2007  

Megszentelt Élet - Egyházmegyei zsinat

A Déva-Telep-i egyházközségben elhangzottak jegyzőkönyve