Új év

 

Szép és jó szokás, hogy jelesebb évfordulókon, vagy ünnepek alkalmával, mint karácsony, újév írásban, vagy szóban köszöntjük egymást. Áldásos Karácsonyt, Boldog új évet szoktunk kívánni. Ehhez csatlakozva az Egyház, most az új év első napján az ünnepi liturgiában, a Szentírás szavaival Isten áldását kéri ránk: „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon. Ragyogtassa rád arcát, s legyen hozzád jóságos.” Eredetileg ez Áron főpapi áldása, amellyel a választott népet áldotta meg Isten parancsára. Assisi szent Ferenc is nagyon szerette ezt az áldást. Szívesen használta, hogy Isten kegyelmét kérje szerzetes testvéreire, pl. Leóra, akit különösen kedvelt. Ezért még egy sort toldott hozzá, egészen személyessé teszi azzal, hogy Leó testvér számára kívánja az áldás teljesülését: „áldjon meg téged az Úr Leó testvér.”

Egy eltelt esztendő, sőt több évtized áll mögöttünk, amely nem csak megvalósításokban bővelkedik, hanem a kudarcot, a sikertelenséget is megtapasztaltuk. Azonban ilyenkor, egy új év kezdetén feléled bennünk a vágy, hogy sok mindent újra kezdjünk. Tervek születnek, vágyak fogalmazódnak meg, talán a törekvésünk is megújul.

Éppen ezért fontos, hogy elsősorban Isten oltalma alá helyezzük magunkat, hozzátartozóinkat, azokat, akiket ránk bízott a gondviselés.

Mennyire találóak, most az újév első napján az ároni áldás szavai: „Fordítsa feléd arcát az Úr, és szerezzen neked üdvösséget.” Itt az üdvösség gyűjtő fogalom. Testi és lelki épséget, egészséget jelent. Ugyanakkor az örök üdvösségről is szó van.

A mai nap, ez a mostani szentmise jó alkalom arra, hogy szintén az első olvasmány szavaival élve „lehívjuk magunkra Isten nevét, és Ő megáld bennünket.”

Vallásos emberként Isten nevében kezdjük el ezt az évet. Ma Jézus nevét is ünnepeljük. „A Jézus nevet adták neki, mert így nevezte őt az angyal.”

Ugyanakkor az új év első napja Szűz Mária Isten anyaságának is az ünnepe.

Méltán, mert Ő volt az első, aki hűséges hallgatója, és követője volt szent Fiának. Így példaként áll előttünk.

A mai evangéliumban azt olvassuk, hogy Mária a szívébe véste a pásztorok szavait és gyakran elgondolkodott rajtuk. A Szűzanya tudta, hogy a csendben érlelődik tetté a szó, és csak Istennel együtt működve lesz nyilvánvalóvá a tőle kapott kegyelem.

Ma a Szűzanya közbenjáró segítségével mi is vegyük fontolóra Isten ígéreteit, szavait és kérjük, hogy tartson meg az ő kegyelmében, fordítsa felénk arcát és adjon nekünk és hozzátartozóinknak üdvösséget.