A Székelyudvarhelyi Ferences Templom

A templom építéstörténete, és kifestése:

17o5-ben Lakatos István csíkkozmási főesperes a rendre hagyja udvarhelyi családi házát és telkét. A házat később átépítik bővítik, a kőházat kápolnává alakítják. Feltehetően ebből a korai kápolnából származik a templom jelenlegi főbejáratának 1728-as kőkerete.

Az 173o-ban elkezdett templom Johann Conrad von Weiss 1734-es rajzán már (a tornyok kivételével) készen áll.

Erre az időszakra tehető a hajóban, ill szentélyben talált felszentelési keresztek festése.

Az 178o-as évekig fokozatosan elkészül a templom bútorzata, és képei.  178o-ig a templombelső fehérre meszelt, 178o-ban a főoltárt a szentéllyel Veress Mátyás kolozsvári festőt és felesége Perger Krisztina festik ki és aranyozzák. Stilisztikai jegyeik alapján feltételezzük hogy a mellékoltárok egy részét is Ő(k) festik (Pl. Szent Anna oltár,).  Ez a falfestés a szentélyre és a diadalívre terjed ki. Ez a kifestés késő barokk jellegű, alapszínei halványzöld, rózsaszín, okkerbarna.A XIX. század folyamán a szentélyt és a hajó egy részét még egyszer kifestik, erről a köztes rétegről nem sok információnk van.

1928-ban Herczeg Ferenc kifesti az egész templombelsőt.

Később a hajó és a szentély alsó falszakaszait (az állvány nélkül elérhető részeket) később több ízben is kifestik.

P. Boros Fortunát fordításában a szentély feletti boltíven a következő 178o-as chronosztikon olvasható: „Szépségemmel a farizeus lelkeket megszégyenítem és hatalmammal a kevélyeket megalázom. A buzgó áhítat világosságot derít az értelem homályára. (178o)  A diadalíven: Fenséges tűzhely mely Szent Péter és Pál apostolok egyszerűségében ragyog.”(1781)

Szintén Boros Fortunát idejében még olvasható volt, a főoltár háta mögött feltárt latin felirat, amely szerint: az oltárt a szentéllyel Domokos Kázmér rendfőnöksége- és Sánta Mihály házfőnöksége idején (1779-1782), Veress Mátyás és neje Perger Krisztina festette és aranyozta ki.