SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS

A mai ünnepen, adventi várakozásunkban, a Szűzanya társul mellénk.

Az VT. –i olvasmányban a bűnbeesés drámáját olvastuk. Az ember elkövette az első bűnt, és szomorúan kellett tapasztalnia, hogy mennyire megváltozott az Istennel való kapcsolata, valamint az egymáshoz való viszony. Az első ember pár ujjal mutogat egymásra, és Istenre, elhárítva a felelősséget. Ez pedig az emberiség szomorú örökségévé lett az áteredő bűnben. Isten nem hagyta magárra az embert, megígérte a visszatérést, az életet, a boldogságot. A ,,kígyót'', a titkos, emberfölötti gonosz ellenséget az asszony ivadéka majd legyőzi. Jön valaki, és fejére tapos a kígyónak. Az evangéliumban angyal olyan asszonyként üdvözli Máriát, akit Isten mindenek fölött szeret és kegyelmében részesít, „kegyelemmel teljes.” Mária a nagy választottak sorában áll (Ábrahám, Mózes, Dávid), és mindet fölülmúlja. Ő az ,,új Sión'', igaz Jeruzsálem (Isten-otthon), kinek Isten megkülönböztetett szeretete és jelenléte jár ki (Lk 1,15-17).  Mária másképp felel az angyalnak, mint Zakariás; egyszerű, csöndes, hatalmas mondattal: ,,Legyen nekem a te igéd szerint.'' Az angyali üdvözlet üzenetéből hamar megértették a keresztények, hogy az Ádám áteredő bűne nem vonatkozik az Isten-Jézus Anyjára. Ő Isten ,,legsikerültebb'', tökéletes teremtménye, ,,az Új Éva'', aki bűn nélküli, és így valóban ,,minden kegyelemben élők Anyja'' (Éva jelentése ugyanis ,,élő, élet anyja''). Rá nem vonatkozik az áteredő bűn – ez a mai ünnep tartalma: Szeplőtelen fogantatás. Mária természetes úton született a szüleitől, (az ő szeplőtelen fogantatását nem szabad összekeverni Jézus fogantatásával), azonban ő is minden kegyelmet Jézus kereszthalálának érdeméből kapta, mintegy elővételezve.

E titoknak liturgikus ünneplése a 9. században Konstantinápolyból jutott át Dél-Olaszországba. Nyugati elterjedése Canterbury Sz Anzelm egyháztanító (+1109) érdeme, aki angliai egyházmegyéjében elrendelte az ünnepet. 1476-ban a ferences pápa, IV. Sixtus bevezette a római Egyházba. Duns Scotus ferences pap nagyon sokat tett ennek a tanításnak a megalapozásához. 1854. december 8-án IX. Pius pápa , hittételül jelentette ki. Négy évre rá következtek a Szeplőtelen lourdes-i megjelenései Szent Bernadett pásztorlánynak.  A Szeplôtelen Szüzet több ország is védőszentjéül választotta, a ferencesek különösen kedvelt ünnepe.

A Boldogságos Szűz iránti áhítat, a Boldogságos Szűz valódi tisztelete abban áll, hogy mindenekelőtt példaképként tekintünk rá, úgy, hogy életűnket az ő élete szerint alakítsuk. Erre kell törekednünk: mert Mária élete rövid foglalata a keresztény minden kötelességének és tökéletességének. A szent Szűztől kell megtanulnunk, hogy mit kell kerülni, elhagyni, javítani, megtartani és gyakorolni. Istennek az volt a szándéka, hogy Mária életében a leghősiesebb erények példáját és mintaképét állítsa elénk. Elmélkedjünk tehát minél gyakrabban a fölött, mit és hogyan tett Mária, és tapasztalni fogjuk, mily hatékony az ő példája. A szent Szűz iránt való tisztelet abban is áll, hogy minden szükségünkben hozzá folyamodunk, és őt ismerjük el védőasszonyunkul és szószólónkul, miután kétségtelen, hogy Jézus Krisztus közbenjárását kivéve, Isten előtt senkié sem lehet hathatósabb, mint az ő szűz Anyjáé. Maga az Egyház is szünet nélkül hozzá folyamodik. Kérjük tehát őt, mint az Egyház kéri.

Azonban ne csak magunk számára kérjük a közbenjárását, hanem mindazok számára is, kiknek boldogsága szívünkön fekszik, családtagjaink, ránk bízottak.