Rózsafüzér Királynője

Lk 10,38-42

Az ünnep eredete 1571-re nyúlik vissza.  Miközben a keresztes hadak Lepantónál a török hatalommal küzdöttek, V szent Piusz pápa a rózsafűzért imádkozta. Az ima idején látomásban meglátta a győzelmet, ami valóban be is következett.  A szél megfordulása a kereszteseknek kedvezett, így legyőzték a törököket és 12 000 keresztény gályarabot szabadítottak ki.

A pápa a győzelem emlékére hirdette meg a Rózsafüzér királynője ünnepet, amelyet XI Kelemen az egész egyházra kiterjesztett.

A rózsafüzér elmélkedő ima. Miközben a tizedet imádkozzuk Jézus életének valamilyen eseményéről, elmélkedünk. A napi evangélium szépen aláhúzza azt a lelkületet, amellyel a rózsafűzért-, vagy bármilyen más imát mondanunk kell.

Jézus Jeruzsálem fele tartva betért egy ismerős családhoz, Márta, Mária és Lázár házába. Az Olajfák hegyének K-i lejtőjén, Jeruzsálemtől kb. 3 km-re fekszik a Betánia nevű falu. Itt lakott a három testvér, akiket Jézus különösképpen is kitüntetett a szeretetével.

Jézus többször gyakori vendég lehetett Betániában. Lk 10,38-42. Itt mindig szerető barátokra talált, akik szívesen fogadták. Most is így történt.

„Mária az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban.”

Mária időt és odafigyelést szentelt Jézusnak. Nem engedte, hogy bármi más elvonja a figyelmét. Abban a pillanatban semmi más nem volt annyira fontos, mint Jézus jelenlétében időzni, és őt hallgatni. Ezért nővérével szemben dicséretben részesült.

Márta mindenben meg akar felelni a vendéglátás követelményeinek. Eltúlzott aggodalma felesleges tevékenységbe hajszolta. Jézus pedig kevéssel is beéri, mert nem a vendéglátás pazar voltán méri le az iránta való szeretetet. Márta ezt nem tudta felfogni. Mária viszont igen. Jézus azért jött, hogy tanítson, és a tanításon keresztül kapcsolatba kerüljön az emberekkel. Márta azonban a munkába menekült a lehetőség elől. ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.”

Természetesen mindkettőre szükség van. Fontos a Jézusért folytatott tevékenység is. Csak mindent a maga idejében. Sosem menthetjük ki magunkat az ima kötelezettsége alól azzal, hogy nincs időnk, hogy foglaltak vagyunk. Az imádság, az Úr Jézusra való ráfigyelés a mindennapjaink lelke, e-nélkül könnyen kiüresedik az életünk. Ezért mondja Jézus, hogy: Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.”

Fontos észrevennünk, hogy mindennapi tevékenykedésünk közepette sem feledkezhetünk meg Jézusra tekintenünk. Ebben nagy segítségünkre van a rózsafüzér, hisz mondhatjuk várakozás közben, szentmise előtt a templomban, vagy éppen olyan munka közben, ami nem igényel különösebb odafigyelést.

Mindenképp „az egy szükséges”, hogy Isten legyen életünk középpontjában, és hogy mindent ennek rendeljünk alá. Semmiképp se fordítva.