Mindenszentek 2009

Mindenszentek ünnepén a keresztény élet, a vallásos élet győzteseit ünnepeljük. Közülük többen vannak  akiket név szerint ismerünk, akik valamilyen szempontból rendkívülit alkottak, és az egyház példaként állítja elénk. Ők külön helyet kaptak a naptárba az év folyamán.

A Jelenések könyvének írója, szent János apostol, a mai első olvasmányban, az üdvözültek nagy számáról beszél. „Akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből…” Ők azok a névtelen üdvözült lelkek, akiket ma Mindenszentek ünnepén egyszerre ünneplünk.

Az apostol látomásában így ír: „fehér ruhában voltak, kezükben pálmaággal” A fehér ruha, a keresztségi kegyelmet jelképezi. A keresztségben kapott kegyelemmel indulunk el a Krisztus-követés útján, amelynek végső célja, az üdvösség.

Igaz, hogy az olvasmányban az is szerepel, hogy „ezek a fehér ruhások a nagy szorongattatásból jöttek.” Vagyis üldöztetés, szorongattatás, küzdelem előzte meg a célba jutást. Az olvasmány üzenete, hogy a mi helyünk is ott van az üdvözült lelkek között: ez a tudat ad reményt és erőt a mostani élet viszontagságai közepette.

A Szentlecke, amely szintén szent János apostol írása, kiegészíti, és még érthetőbbé teszi az első olvasmány mondanivalóját. „Szeretteim! Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket és azok is vagyunk.” Rámutat Isten szeretetére, amely az élet minden körülményében elkísér, hogy megmaradhassunk Isten gyermekeinek. Isten szeretete, nem kizárólag a távoli jövő bizonytalannak tűnő ajándéka, hanem a jelen élet kegyelme. A boldogságra vezető út. Erről beszél az evangélium.

Jézusnál a boldogság sajátos értelmet nyer: boldog az, aki hittel fogadja az ő tanítását, a kinyilatkoztatást, és életét úgy rendezi be, hogy ennek vonzó körében él.

Az evangéliumban nyolc boldogságról hallottunk. Nyolc magyarázat, nyolc felkínált lehetőség arra, hogy befogadjuk Isten önmagát ajándékozó szeretetét.

Ez rögtön már az első boldogság titkánál felismerhető, ha megértjük igazi jelentését. „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.”

A lelki szegénység szentírási jelentéséből kiindulva, az ilyen lélek érzi saját gyengeségét, kiszolgáltatottságát, erőtlenségét, és ezért szíve nyitott annak befogadására, aki őt gazdaggá, erőssé teszi. A lelki szegény azt az embert jelenti, aki Isten "szegénye". Ilyen értelemben és ilyen lelkülettel mindent Istentől vár, Ő teszi az embert gazdaggá, erőssé azzal, hogy befogadja Isten országába.

„Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.” Az, aki szomorú, Istenben lelheti igazi vigaszát, ezért boldog.

Akit üldöznek az igazság miatt, annak egyedül Isten nyújthat biztos menedéket, és ott van számára az örök élet ígérete is.

A szentek ezt az utat járták. A mai ünnep aláhúzza, hogy jól döntöttek. Így ma nagyon sok ismerős és név szerint ismeretlen szent példája áll előttünk. Olyan élet utak, amelyek vonzóvá teszik azt az életformát, amelyben a lelki élet dolgai, a vallásos élet, maga Isten, az ő szeretetével a fő helyen áll. Ennek a napnak a hangulatában, tartalmában igyekezzünk tehát mi is kiigazítani életünk gyűrődéseit, elhagyni a hamis értékeket és betájolódni a valódi boldogságok útjára, amely egyedül lesz célravezető.