Hittanórán megkérdeztem a nagyobb hittanosoktól, hogy szerintük Mária mit szólna mindahhoz amit mi szeretünk a földi életben- egyáltalán neki milyen köze van az életünkhöz. Meglepő volt, hogy nagyon távoli személynek találták, aki szerintűk ha ma élne elmenekűlne ebből a vilgából, nem érezné jól magát. Sőt Ő annyira teljesen más világban élt, hogy nem értene meg bennűnket.
    Viszont voltak olyan válaszok is, hogy Mária igen is megértene bennűnket , mert ő is valóságos életet élt - habár viselkedése, magatartása egészen más lenne mint a mienk.
    Ennek kapcsán elgondolkodtam, hogy mennyire kettős életet élűnk. A templomban, hittanórán vallásos környezetben keresztények vagyunk, de a hétköznapi életűnk, a mindennapjaink egész mást mu-tatnak, mintha egészen más emberek lennénk a munkánkban a szorakozásunkban mint a templomban, annak környezetében.
    Mária épp abban példaképűnk, hogy mennyire egységben volt az élete, annak történései Isten iránti szeretetével.
Egész élete egy készséges Istenre figyelés volt - miközben a hit zarándok útját járta.
Már amikor méhében foganta az Ő Fiát a Szentlélektől csak a hit erejéből mondhatott igent, és boldogan mondhadta „ime az Úr szolgáló leánya"
Többször is megizlelte a földi élet bizonytalanságát, a kiszolgálatatottságot. Veszélyben volt a Józseffel köttendő házassága, Jeruzsálemben nem fogadják be őket, majd Egyiptomba kell menekűlniűk Heródes gyilkos haragja elől.
Amikor Jézus elkezdte nyilvános tevékenységét biztosan aggódva figyeli a sok rosszindulatú visz-szautasítást. Majd szomorúan kisérte el keresztutján, és fájdalmas anyaként   ott ált a kereszt tövében.
Nincs az életnek olyan mozzanata amit ne izlelt volna meg, de ő minden körűlmény között az  Úr szolgáló leánya maradt.
    Most Október hónapban amikor naponként elmondjuk a rózsafűzért, Mária tiszteletűnk középpontjában áll. Viszont nem elég kizárólag csodálni őt, hanem tanulnunk kell az ő magatartásából. A Mária jelenések Fatimában, Lurdban vagy éppen Medzsugorjében azt mutatják, hogy a Szűzanya a mai élet körűlményeit is szivén viseli, közben jár értűnk és azt akarja, hogy a modern élet kihivásai közepette is keresztények maradjunk. Arra buzdit, hogy azt az életkörűlményt szenteljűk meg amelyben vagyunk, ott éljűnk keresztény módon ahová a gondviselés állitott.
    Jó lenne, ha élete és magatartása hatással lenne ránk, ezért az ő példájára  válasszunk ki egy olyan erényt amely jellemző a Szűzanyára, mint pl. az engedelmesség, a figyelmes szeretet, vagy ehhez hasonlót és igyekezzűnk ezt gyakorolni, hogy egységben legyen a hétköznapi tevékenységűnk és a vallásos életűnk - és biztosan meg fogjuk tapasztalni Mária közbenjáró imáját és segitségét.