Mária Magdolna

Én 3,1-4a vagy 2Kor 5,14-17 Zs 62 Jn 20,1-2.11-18

Akik a kereszten, a szenvedésen, bűnön és halálon túl is meglátják az Istent, találkoznak vele a feltámadott Krisztusban.

 A Szentírás három Mária Magdolnát ismer:

Betániai Mária, Lázár testvére, Márta nővére, akit Jézus megdicsért, mert a jobbik részt választotta.

A bűnös asszony, aki könnyeivel öntözte Jézus lábát, és hajával törölgette.

Magdalai Mária, akiből Jézus hét ördögöt űzött ki, és aki néhány asszonnyal közösen követte őt tanító körútján. „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki, Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla'' (Lk 8,1--3).

A népi hagyomány egy személyé olvasztotta ezt a három szentírási szereplőt. A liturgia magdalai Máriát ünnepli.

Mária Magdolna életében meghatározóak és számunkra is irányadók az Úr Jézussal való találkozás alkalmai és tapasztalatai.

A legelső tapasztalata, amikor találkozott Jézussal, aki „hét ördögöt űzött ki belőle.” A Szentírás beszámolója erről az eseményről eléggé szűkszavú. Azonban éppen elég ahhoz, hogy megértsük, hogy Mária Magdolna számára mekkora felszabadulást jelentett az, hogy Jézus megszabadította a gonosz lélek hatalmából. Egészen ,,kézzelfogható'' módon tapasztalhatta meg, hogy Isten a szívünkben Fia, Jézus Krisztus által megtöri a gonosz hatalmát. Mekkora vigasztalás ez számunkra! Ehhez hozzájárult a nagy öröm, hogy követhette Jézust, és tanító körútján más asszonyok kíséretében gondoskodhatott Jézusról.

            A második meghatározó, de ugyanakkor fájdalmas élménye az volt, hogy a Szűzanya társaságában ott állott a Golgotán, a kereszt tövében. Látta szenvedni és meghalni az Úr Jézust. ,,Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalóme. Ezek már Galileában is vele tartottak, és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe'' (Mk 15,40 skk.). A két Mária mindvégig kitartott Jézus mellett, egész estig ott maradtak keresztje közelében, s jelen voltak akkor is, amikor Arimateai József levette Jézus holttestét a keresztről, gyolcsba göngyölte, és sziklába vájt sírboltba helyezte:,,Mária Magdolna és Mária, József anyja megfigyelték, hogy hova temette'' (Mk 15,47).
 A harmadik örömteli élménye a feltámadott Krisztussal való találkozása volt. Mária Magdolna nem tudott  belenyugodni  abba, hogy Jézus testét szikla sir őrzi. Mások számára a sir bejáratához hengerített kő  egy esemény végét jelentette. Úgy ahogyan a mondat végére pontot teszünk, és onnan nincs tovább,  nincs  folytatás. Mária Magdolnát a szeretet, Krisztus személyének a keresése vitte a sírhoz. A keresése  nem  maradt jutalom nélkül, mert kitartása, és hűsége jutalmául találkozott a feltámadott élő Krisztussal.  Jézus  pedig elküldi apostolaihoz, hogy vigye meg a feltámadás örömhírét. Ezért Mária Magdolnát az  apostolok  apostolának is szoktuk nevezni.
Mária Magdolna hármas tapasztalatával, bennünket is Jézushoz vezet. Meg akar tanítani arra, hogy bizalommal kérjük Jézustól bűneink bocsánatát. Legendás életrajzában egy nagyon kifejező kis történetet olvasunk: „Egyszer egy férfi felírta bűneit egy cédulára, és Mária Magdolna oltárára tette, a terítő alá, s kérte a szentet, esdje ki számára bűnei bocsánatát. Amikor visszavette a cédulát, nem volt rajta semmi, teljesen tiszta volt.” Igaz, hogyha cédulára írjuk a bűneinket, azok onnan nem valószínű, hogy eltűnnek, de a szentgyónásban, amelyet a búcsú alkalmával, vagy máskor végzünk valóságosan letörlődnek a lelkünkről. Jézus bennünket is megszabadít a rossz fogságából.

            Mária Magdolnához hasonlóan mi is találkozunk szenvedés valóságával. Azonban számunkra is nyitva van az út a feltámadott Krisztussal való találkozáshoz, amely a szenvedés óráiban megerősít és kegyelmet ad. Évekkel ezelőtt találkoztam egy ágyhoz kötött beteghez, aki gyerekkora óta szenvedett. Nagy fájdalmai voltak, mégis mély vallásos lelkülete hozzá segítette, hogy türelemmel viselje ezt a nagy megpróbáltatást. Sőt lelkileg annyira megerősödött, hogy a szomszédok hozzá jártak lelki tanácsot kérni. Sőt távolabbról is felkeresték, hogy az imáit kérjék. Ő pedig felosztotta a szenvedés idejét percekre, órákra és a tőle imát kérőért, azt a konkrét félórát, órát ajánlotta fel. Előfordult, hogy én magas is kértem az imáját, és tapasztaltam a kegyelmi segítséget.

Mária Magdolna  bennünket is a Feltámadott élő Krisztushoz vezet. Oda tehetjük a szentmisén az oltárra küzdelmeinket, szenvedéseinket, kéréseinket és biztosak lehetünk abban, hogy Jézus Krisztus azokat átalakítja, és értékessé teszi, hogyha bizalommal és hittel járulunk hozzá.