Szent Lucia

"Ne félj, én megsegítelek! " - mondja az Úr.
(Iz 41, 13-20)

Ma a Krisztus követésben szent Lucia szűz és vértanú áll példaképként előttünk. Életéről igen keveset tudunk, Szicíliában, Syracusa városában született, a 3. század vége felé, ősi, előkelő római patrícius családba.

Apja halála után súlyosan beteg édesanyjával élt itt, aki már férjet is kiszemelt Luciának. Édesanyja gyógyulása érdekében elzarándokoltak Szent Ágota vértanú sírjához. Mélységes hite kiesdette édesanyja gyógyulását.

Az anya a csodálatos gyógyulás után már nem erőltette lánya házasságát, pedig egy nagyon magabiztos vőlegény jelölttel állapodott meg korábban. A sértődött, és a nagyon remélt vagyonból kimaradó vőlegény, csalódottságában feljelentette Luciát a helytartónál, kereszténysége miatt.

A helytartó beidézte a lányt és áldozatot követelt tőle az istenek oltárán. Lucia ezt megtagadta. Többféle kínzással próbálták " jobb belátásra bírni", halálra ítélték, de minden hatástalan volt, nem tudták kivégezni. Végül karddal szúrták át a nyakát. Meghalt 303-ban.

Halála előtt még meg tudott áldozni. Vértanúsága Diocletianus alatt történt, Syracusa városában. Épségben maradt testét később Velencébe vitték. Régtől fogva tisztelt szent, a misekánonban is szerepel a neve.

Szent Lucia számára az Istenbe vetetett hite, bizalma a vértanúságra is erőt adott. "Ne félj, én megsegítelek! " Keresztény életünkben, adventi zarándoklásunkban legyünk bizalommal Krisztus iránt, hogy ad elég erőt a követéséhez, és a megfelelő időben megadja az ehhez szükséges kegyelmeket is.