Szent Klára

2 Kor 4,6-10.16-18  Jn.15,4-10

         Néhány évvel ezelőtt részt vettem Assisiben, a folyamatos képzési felelősök kongresszusán. A testvérek  egy szép szentségimádást szerveztek a szent Klára bazilikában. Mi a nővéreknek csak a hangját hallottuk. Ugyanis a kápolna falát elől, jobbra kivágták és egy ráccsal választották el. Itt vesznek részt a nővérek a szentmisén, imádságokon. Az ima végén kis kenyereket (cipókat) osztottak szét, annak jeleként, hogy közös lelkiség táplál bennünket, szent Ferenc, és szent Klára örökségéből. És ez természetesen a Világi Rendre is érvényes. Ez a Krisztusra alapozott evangéliumi életforma.

         Szent Klára így fogalmaz a Prágai szent Ágneshez irt levelében: „Lelkem folyvást rajta töpreng.”  Természetesen Krisztusról van szó, aki életének középpontja, mozgató rugója lett. Ezt legszebben az evangéliumi példabeszéd fogalmazza meg a szőlőtő és a szőlővessző hasonlatával. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.„

          Konkrét fizikai helyek és sok esemény erősíti meg azt a tényt, hogy szent Klára milyen erősen gyökerezett Krisztusban.

         Egyik ilyen hely a San Damianoi kolostorban Szent Klára oratóriuma.

Ez szent Klára idejében a beteg nővérek kápolnája volt. Szent Klára kedvenc imádkozó helye, de ugyanakkor betegsége miatt is gyakran tartózkodott itt. Mivel az oratórium közvetlenül a templom szentélye felett van nagyon ötletes módon egy lyukat fúrtak a padlóba, és innen lehetett követni a templomban folyó szentmisét. Nagyon szép az a kis fülke, pasztoforium, amelyben az Oltáriszentséget őrizték egy elefántcsont dobozban. Itt imádkozott szent Klára, amikor 1241-ben a szaracénok megtámadták a kolostort. Amikor az Úr Jézus oltalmába ajánlotta önmagát és a rábízott nővéreket hangot hallottak: „én megvédelek, mindig is megvédtelek.” Képen látható a monstrancia, amit szent Klára a kezében tartott, és a szaracénok nagy fényességet láttak, aminek hatására megtorpantak és elvonultak. Ennek emlékére Assisiben azóta is június 22 fogadalmi nap.

         Legbeszédesebb bizonyítéka a Krisztusba való oltódásának, amit a végrendeltében ír: ²Azon adományok közül, melyeket az irgalmasság Atyja bőkezűségéből kaptunk - s ezért Krisztus dicsőséges Atyjának egyre bőségesebb hálaadással tartozunk -, ³kiemelkedik hivatásunk, mely amennyivel tökéletesebb és nagyobb, annyival többet tartozunk érte tenni.  ⁴Ezért mondja az Apostol: Ismerd föl hivatásodat. ⁵Isten Fia számunkra út lett, s erre szavával és példaadásával tanított meg bennünket boldogságos Ferenc atyánk, aki az ő igazi szerelmese és utánzója volt.  (Végrendelet 2-8)

         Ebben a szentmisében, ezen az ünnepségen ez nekünk szóló buzdítás. A legnagyobb és legszebb amiért hálát kell adnunk, az Istentől kapott hivatásunk. Ehhez kérjük szent Ferenc, szent Klára közbenjáró imádságát és ebben segítsük és támogassuk egymást.