Húsvét 2009

„Ezt a napot az Úristen adta, örvendjünk és vigadjunk rajta.”

A Húsvét az öröm ünnepe. A zsoltáros, a mai napon arra biztat bennünket, hogy örvendjünk és vigadjunk. Ez nem felszínes öröm, nem múlékony pillanatnyi hangulat. Örömünk forrása és kiváltó oka Urunk Jézus Krisztus feltámadása.  Az első húsvét szereplői, az első húsvéti emberek. Az ő példájuk mutatja, hogy a lélek fájdalma és szomorúsága, az élet kilátástalansága a Feltámadott ajándékából miként változik át húsvéti örömmé.

Az egyik húsvéti szereplő Mária Magdolna. „A hét első napján, amikor még sötét volt, kiment a sírhoz.”János apostol fontosnak tartja megjegyezni, hogy Mária Magdolna akkor ment ki a sírhoz, amikor még sötét volt. Ez a sötétség nem kizárólag a külső, fizikai sötétséget jelentette, hanem azt a benső lelki sötétséget is, amelyet Krisztus elvesztése miatt érzett. Az Úr iránti szeretete nem hagyta nyugodni. Így elsőként láthatta meg a sir bejáratától elhengerített követ, ami húsvéti jellé és az öröm forrásává lett számára. A tapasztalatát igyekezett tovább adni, elment az apostolokhoz és hírül adta, hogy Jézus nincs a sírban. Ennek nyomán rohant a sírhoz János és Péter apostol, akik már tovább jutottak. Ők már bemenetek a szikla sírba, és láthatták a másik húsvéti jelet, az otthagyott gyolcs lepleket, és megszületett bennük a húsvéti hit. János apostol így fogalmazta meg a tapasztalatát: „bement a másik tanítvány is, …. látta mindezt és hitt. A mai szentmise első olvasmánya az Apostolok cselekedetéből annak a tükre, hogy milyen erős volt szent Péter húsvéti hite és öröme. Szent Péter a pogányságból megtért Kornéliusz házában ünnepélyesen tanúságot tett a Feltámadott Krisztusba vetett hitéről. A beszéden átsüt a mély meggyőződés, a tapasztalat öröme. „Keresztre feszítették, de harmadnap feltámasztotta Isten, és látható alakban megmutatta őt, ha nem is az egész népnek, de az Isten által előre kijelölt tanúknak, vagyis nekünk.” A húsvéti jelek, a tapasztalat Isten kegyelméből elvezet a Húsvéti hithez.

Ezt tapasztalta meg Assisi szent Ferenc is, amikor az egyik imájában, amely ezt a címet visel, hogy a Fölséges Isten Dicsérete, így fogalmaz: "te vagy az öröm, te vagy reményünk és vígasságunk… te vagy a minket egészen betöltő gazdagság" (FID 4).

Szent Bonaventúra, egy másik ferences szent mondja, hogy az öröm bennünk olyan belső fény, amely az isteni fényről gyullad meg. Ez az út mindenki számára nyitva áll. A húsvéti jelek mindenkit elvezethetnek a húsvéti hithez, ahhoz az Örömhöz, amelyet csak a Feltámadott Krisztus nyújthat.

Az élet minden árnyoldala mellett a húsvéti jelek a feltámadás jelei ma is erőteljesen jelen vannak. Ez tapasztalható meg az Egyház életerejében, sokak rejtett hitében és evangéliumi életében, a húsvéti szentségekben, a liturgiában, az Egyház imájában és még annyi más rejtett jelben, amely csak a hit szemével láthat és értelmezhető.

Adja Isten, hogy ezek a hit tapasztalatok, a hitben való látás minket is vezessen el Húsvét örömére. Azok az örömök, amelyeket mi magunknak szerzünk, múlóak, törékenyek, gyakran az igazi öröm karikatúrái csupán. A húsvéti öröm viszont Isten ajándéka: „Ezt a napot az Úristen adta, örvendjünk és vigadjunk rajta.”