Hamvazószerda

„A nagyböjt, amely a húsvét szent ünnepéhez vezet minket, nagyon értékes és fontos liturgikus időszak az egyház számára.” XVI Benedek pápa, nagyböjti üzenetének bevezető sorai.

Hamvazószerda ennek a böjti időszaknak a nyitánya. Ezen a napon a hamvazás szertartása, figyelmeztetőként áll előttünk: „ember emlékezzél porból vagy és porrá leszel. ” A másik változatban „térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”  Ezek a szavak önmagunkba tekintésre, bűnbánatra ösztönöznek.

          Ezért olvassuk a mai nap első olvasmányául Joel próféta igehirdetését. Joel, a tizenkét kis próféta egyike. Őt a bűnbánat, a böjt és az ima prófétájának tartjuk. Az eljövendő végidő hirdetésével, Jahve, azaz Isten napjára figyelmeztet. A bűnbánat biztosítja a veszedelemből való menekülést. A bűnbánat alól senki sem kivétel. Joel mindenkit: papokat, laikusokat, öregeket, fiatalokat arra figyelmeztet, hogy mindenkinek szüksége van a bűnbánatra, megújulásra. S akkor az Úr megkegyelmez népének.

Az evangélium is a bűnbánat lelkületét hangsúlyozza.

A farizeusok a vallásos életben nagyra értékelték az alamizsnát, az imát és a böjtöt.  Ezek voltak az erény legfőbb gyakorlatai. Jézus is fontosnak tartotta e három klasszikus gyakorlat hangsúlyozását. Azonban a külső magatartás helyett, a bensőre, a lelkületre rányitotta a figyelmet.

„Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt.” A képmutató, a hivalkodó már elvette a jutalmát az emberektől, ezért, Istentől nem kap jutalmat.

„Mikor pedig imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és a terek sarkán állva imádkozni, hogy feltűnjenek az embereknek.”

Az ima a lélek felemelése Istenhez, párbeszéd Istennel. Ezért téves, hogyha képmutató önmutogatás lesz belőle. Jézus nem a nyilvános, közös imádságot helyteleníti, hanem a farizeusok feltűnést keltő gyakorlatát, melyeknek a célja nem az Isten dicsérete volt, hanem mások figyelmének a felkeltése. A helyesen végzett ima, megvéd az élet kevélységével szemben, mert alázatossá tesz. Ki az, aki megállhat Isten előtt?  Milyen jól járnánk mi is, ha a rendszeresebb ima folytán nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lennénk. Jobban kialakulna bennünk az Istenre és egymásra való odafigyelés érzéke.

„Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók.”

XVI Benedek pápa az idei nagyböjti üzenetében ezt írja: „A böjt, amelynek különböző motivációi lehetnek, a keresztény ember számára mély, vallási értelmet nyer: szegényebbé téve asztalunkat megtanuljuk legyőzni önzésünket, hogy az ajándékozás és a szeretet logikája szerint éljünk. Elviselve valaminek a hiányát – és nem csak a fölöslegről való lemondást –, megtanuljuk levenni tekintetünket az „énünkről”, hogy felfedezzünk Valakit magunk mellett és felismerjük Istent sok testvérünk arcán…

A böjt, az alamizsna és az imádság hagyományos gyakorlatain keresztül, amelyek a megtérésre való törekvésünket fejezik ki, a nagyböjt arra nevel minket, hogy egyre radikálisabban éljük meg Krisztus szeretetét.”