Szent Fülöp és Jakab apostol  


 
       A mai evangélium beszámolója szerint Fülöp egy alkalommal arra kérte az Úr Jézust, hogy mutassa meg az Atyát. „Jézus ezt válaszolta: ,,Már oly régóta veletek vagyok, és nem ismersz, Fülöp? Aki engem lát, az Atyát is látta!'' Jézus türelmesen rávezette őt és apostoltársait arra az igazságra, hogy benne az Istenség egész teljessége fellelhető. 
,,Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek.” Ő az út, amelyen járnunk kell.

Azt is mondta, hogy „Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek.”

Minden hiteles tanúság ellenére Jézus a környezetének hitetlenségébe, és visszautasításéba ütközött. Talán a megszokás lehetett az oka, esetleg a mindennapi rutin, vagy a jól begyakorolt és vallott igazságok, amelyek szilárdnak tűntek.

Az evangélium kapcsán el kell gondolkodnunk tetteink mozgató rugójáról, valamint arról, hogy a mi tetteink miről tanúskodnak?

Assisi szent Ferenc a VII intelemben ezt mondja: azokat élteti a Szentírás szelleme, akik egész tudományukat, melyet szereztek és még szerezni kívánnak, nem a testnek tulajdonítják, hanem szóval és példaadással a fölséges Úristennek adják vissza, akitől minden jó ered.

Amikor szent Ferenc halála előtt, utolsó óráiban a testvérektől búcsúzott, akkor is a szent Evangéliumnak mindenek fölé helyezésére intette őket. 2 Cel 216

Nem csak kapni kell ezt a tudást Istentől, hanem vissza is kell adni, szóval és példaadással.

Elgondolkodhatunk azon, hogyan lehetne úgy találkozni a szentek életével, és példájával, hogy az bennünket tettekre késztessen?

Mi tud hatással lenni rám, mintegy felrázni a szentek példájából?

Rajtunk, bennünk keresztül milyenek ismerik meg Istent mások?

Ezt mindenki maga tudja a legjobban. Ugyanakkor a környezetünk tudja elmondani, hogy bennünk és rajtunk keresztül, hogyan tükröződik Isten jelenléte, Isten szeretete. Ez semmiképpen nem közömbös, hanem nagyon is meghatározó.

Az a családunknak, környezetünknek is jó, hogyha pl. elvégeztük a húsvéti gyónásunkat, hogyha most szentáldozáshoz járulunk.

Legyünk mi is kegyelem közvetítő emberekké, aki a Krisztushoz vezető úton járnak, és másokat is hozzá vezetnek.