A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja

 

           A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapján, az ünnep tartalma-, és üzenete szellemében, a szentmise első könyörgésében így imádkoztunk:

Istenünk, irgalmasság Atyja, egyszülött Fiad a keresztfán függve Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát a mi Anyánkká is tette.”

A pápák közül VI. Pál pápa nyilvánította ki elsőként hivatalosan is, hogy Mária „az egyház anyja”. Szent II. János Pál akaratából 1980 óta a Lorétói litániába is bele került ez a megszólítás, invokáció hogy Mária az Egyház anyja. Ferenc pápa pedig kötelező ünneppé tette ezzel a megnevezéssel, hogy a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja.

Itt Csíksomlyón-, ezen a sokak által kedvelt Mária kegyhelyen, a pünkösdi búcsút követően sajátos időszerűsége és üzenete van ennek a mai ünnepnek. Az Egyház gyermekeiként megvalljuk, hogy a Szűzanya égi édesanyánk.

           A kereszten az Úr Jézus, János apostolon keresztül bennünket is Máriára bízott. Erről tanúskodik a szent János evangéliumából felolvasott részlet: „Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te fiad!” Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány.”  Az ünnepet meghirdető pápai dekrétum segít megértenünk, hogy miről is van szó. Többek között ezt olvassuk benne „Mária … szeretettel teljes dajkája lett az egyháznak, amelyet Krisztus, kiadva Lelkét, a kereszten hozott létre. Krisztus ugyanakkor a szeretett tanítványban minden tanítványt kiválasztott, hogy anyját gyermeki szeretettel fogadják be.” Tehát nem csak arról van szó, hogy a szeretett tanítványban Jézus Máriára bízott bennünket, hanem szent János példájára nekünk is be kell fogadnunk az életünkbe a Boldogságos Szűzanyát.

         Az Apostolok Cselekedetéből felolvasott szakasz tanúsága szerint az utolsó vacsora termében összegyűlt apostolok „… egy szívvel, egy lélekkel, állhatatosan imádkoztak Máriával, Jézus anyjával együtt.” Máriát tehát ott találjuk az Egyház születésénél, az egyházi közösség kialakulásánál. Így tehát mi is az Egyház tagjaiként, a Boldogságos Szűzanyát édesanyánknak valljuk. Éppen ebből kiindulva a szentmise könyörgésében ezt kérjük: „Add, kérünk, hogy a Szűzanya szerető közbenjárására Egyházad napról napra termékenyebb legyen, szent utódoknak örvendjen, és a népek minden családját anyai keblére ölelje.” Az imának ez a kérése rajtunk keresztül és bennünk kell hogy megvalósuljon, Imádkozva kell keresnünk, hogy mi az Isten szándéka a mi életünkben, személyes szinten és közösségileg is. Ennek felismerésében és megtalálásban segítsen bennünket égi édesanyánk. Ezért a szentmise befejező könyörgésével imádkozzuk:  „Esedezve kérünk, hogy Szűz Mária anyai oltalma alatt Egyházad az evangélium jó hírével minden nemzetet megszenteljen, és a Szentlélek kiárasztásával az egész földkerekséget betöltse.”