Kedd

Karácsony nyolcadában vagyunk, amikor az evangéliumok az Úr Jézus gyerek korának fontosabb eseményeit tárja elénk, hogy azokat átelmélkedve tanuljunk belőle.

Mária és József, Jézus születése után negyven napra, az Úr törvénye szerint felmentek Jeruzsálembe, hogy a templomban bemutassák az Úrnak. Ezzel akarták megerősíteni azt a tényt, hogy életükbe Isten központi helyre került. Nem a világhoz, nem kizárólag emberi szokásokhoz, nem a közgondolkodáshoz akartak igazodni, hanem egyedül Isten akaratához.

A templomi környezetben olyan emberekkel találkoztak, akiknek az élete szintén Isten szolgálatában telt és hittel mutattak rá az újszülött kisdedben a közénk jött Megváltóra.

Simeon mellett, Anna prófétanő is jelen volt Jézus templomi bemutatásánál. Miután özvegységre jutott állandóan a templomban tartózkodott és imádságban teltek a napjai. Annak ellenére, hogy az élete nagyot változott, ez nem távolította el Istentől, hanem inkább közelebb vitte. Ennek az imádságos, csendes várakozásnak köszönhetően látta meg az Üdvözítőt. Ez a találkozás még jobban megerősítette hitében. Ugyanakkor ezt a tapasztalatot másokkal is igyekezett megosztani: „odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.”

Az ő példája, ma a mi figyelmünket is néhány fontos dologra irányítja.

Először is a csendes kitartó imát hangsúlyozhatjuk. Anna prófétanő az imádságban lelte erejét és támaszát. Nem fáradt bele abba, hogy a templomban, Isten jelenlétében tartózkodjon.

Mi vele ellentétben, sok esetben gyors és hatékony intézkedés szeretnénk Istentől. Mintegy sürgetni akarjuk, hogy legalább, most Karácsony körül egy csapásra változzon meg körülöttünk a világ. Szeretnénk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt teljesedjenek kéréseink, és ha nem látunk, kézzelfogható eredményt hamar ellankadunk.

Azt szeretnénk, hogy élményszerű legyen a vallásosságunk, és ha a vágyunk nem teljesül, akkor könnyen abba maradnak a vallásos gyakorlataink.

Anna prófétaasszony azoknak beszélt a gyermekről, akik Jeruzsálem megváltására vártak. Azonban ő volt az első, aki tudatában volt annak, hogy megváltásra szorul.

És mindez, azóta is így van. Tudatosítanunk kell, hogy Jézus Krisztus a megváltásunkért testesült meg és rajta kívül nincs más Megváltó.

Karácsony körül sok olyan filmet vetítenek, amely a karácsony hangulatáról szól. Ezek legtöbbször arról szólnak, hogy mennyire megváltoznak az emberek karácsonykor, sokkal jobbak lesznek egymáshoz a családtagok, kibékülnek egymással azok, akik addig ellenfelek voltak. És bizonyos fokig jól is van ez így. Mégis egy nagyon fontos dolog kimarad ezekből. Hisz sok esetben, alig történik utalás Jézus Krisztusra, a vallásos alapokra, vagy az is előfordul, hogy teljesen hiányzik. Pedig e-nélkül hamis az üzenet. Az ember a maga erejéből, a kegyelem segítsége nélkül aligha lesz képes arra, hogy jobbá legyen.

A karácsonyi ünnepkör szereplői, Anna próféta asszony Jézus Krisztusra irányítják rá a figyelmünket. Tőle várjuk a megváltás kegyelmét, amelynek erejében mi is hozzá járulhatunk ahhoz, hogy a körülöttünk levő világ még inkább teremje a megváltás gyümölcseit és a jóra váló változás jeleit mutassa fel azok számára, akik erre vágynak és Isten kegyelmi segítségével erre törekszenek.