Brindisi Szent Lőrinc

Amikor az Úr Jézus elkezdte nyilvános tevékenységét sokféle hír terjengett róla. Volt, aki rosszindulattal azt állította, hogy az, amit tesz és tanít, túl van a normalitás határán. Ezért a rokonság Mária kíséretében felkeresték őt, azzal a szándékkal, hogy haza vigyék. Jézus egy házban tanított, amikor hírül hozták, hogy „anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.” Mi azt várnánk, hogy Jézus abba hagyja a tanítást és anyja, rokonai, elé megy, hogy fogadja őket. Azonban nem így történt. Jézus, tanító célzattal meglepő megjegyzést tett: „ Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják és tettekre is váltják.”Ez a kijelentés nem kisebbítette Mária érdemét. A szentek-, és ezek közül az első a Szűzanya engedelmes hallgatói, és tettekre váltói voltak Isten igéjének.

Ilyen volt a ma ünnepelt ferences szent, Brindisi Szent Lőrinc is. 1559-ben született. 16 éves korában kapucinus lett. Velencében és Páduában tanult. A Szentírás iránti szeretet valóságos szenvedélyévé lett. Egészen kivételes nyelvkészségével fejből megtanulta a Szentírást héberül és görögül.1582-ben szentelték pappá. Nemsokára már nagyon ismert szónok és a papnövendékeknek teológiát tanított. Három éven át volt rendfőnök. Irodalmi műveit és egész tudását az Egyház szolgálatába állította. Sok munkát írt a hit megvilágosítására. Művei összesen 15 kötetet tesznek ki. Ebből 11 kötet latin nyelvű, zömében szentírási szakaszokról elmondott szentbeszédeket és homíliákat tartalmaz. Szigorúság, bölcsesség, az Eukarisztia és Mária iránti szeretet voltak jellemző vonásai. Mint állandó és eredményes igehirdető bejárta Európát. 1610-ben Székesfehérvár visszafoglalásakor ő lelkesítette a török ellen harcoló keresztény katonákat. Az elfogott török tisztek azt vallották, hogy Lőrincet 5-6 méter magasnak látták, amint kereszttel a kezében bátorította a katonákat. Ez a kis legendás megjegyzés nagyon jól kifejezi az ő lelki nagyságát. Szegény szerzetesi cellájában a legmagasabb rangú vezetők keresték fel, hogy tanácsot kérjenek tőle. Lisszabonban halt meg 1619-ben. 1881. december 8-án XIII. Leó pápa a szentek közé iktatta. 1959. március 19-én XXIII. János pápa pedig egyháztanítóvá avatta. Az Apostoli Tanító (doctos apostolicus) megtisztelő címe apostoli életmódjára, és arra a missziós tevékenységre utal, amelyet egész Európában kifejtett.

Az ő példájára gondolkodjunk el azon, hogy mi áll törekvéseink mögött, mi a tetteink mozgató rugója, Isten milyen helyet foglal el az életünkben? Legyünk mi is Isten igéjének tettekre váltói. Ezzel mi is mintegy lelki rokonságba kerülünk Jézussal és az őt hősies fokban követő szentekkel.