Merici szent Angéla

Amikor az Úr Jézus elkezdte nyilvános tevékenységét sokféle hír terjengett róla. Volt, aki rosszindulattal azt állította, hogy az, amit tesz és tanít, túl van a normalitás határán. A szentírás magyarázok szerint, a rokonság Mária kíséretében, azzal a szándékkal keresték, hogy haza vigyék. Jézus egy házban tanított, amikor hírül hozták, hogy „anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.” Mi azt várnánk, hogy Jézus abba hagyja a tanítást és anyja, rokonai, elé megy, hogy fogadja őket. Azonban nem így történt. Jézus, tanító célzattal meglepő megjegyzést tett: „Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.”

Ez a kijelentés nem kisebbítette Mária érdemét. A Szűzanya engedelmes hallgatója, és tettekre váltója volt Isten igéjének. Így kétszeres kötelék is fűzte Jézushoz. Az egyik, hogy vér szerinti édesanyja volt, de ugyanakkor engedelmes hallgatója és tettekre váltója annak, amit szent Fia hirdetett és tanított.

A nap szentjének, Merici szent Angélának az életében is nyomon követhető, hogy miként kereste, találta meg, és teljesítette Isten akaratát. 1474 március 21-én született. Korán árvaságra jutott, és hamar elvesztette egyetlen nővérét is. 13 éves volt, amikor elsőáldozó lett. Nemsokára Szent Ferenc harmadik rendjébe lépett. 1497 nyarán látomása volt, és attól kezdve érett lelkében a leány-ifjúság nevelésének gondolata. 1524-ben elzarándokolt a Szentföldre, a következő évben pedig Rómában részt vett a Szentéven. 1530-ban 12 leánnyal társulatot alapított, és Szent Orsolya oltalmába helyezte művét. Tíz év alatt már 76-an lettek, akik a leányok nevelésére szentelték életüket. 1540 január 24-én halt meg Bresciában. Az általa alapított rendet Borromeo szent Károly vette pártfogásába, amely időközben tanító renddé alakult.

Merici szent Angéla érzékeny lélekkel észrevette korának szükségét, és felismerte, hogy mit tehet ennek enyhítésére.

Isten akaratának keresése, az Úr Jézus tanításának hallgatása és tettekre váltása számunkra is feladat. Nem vér szerinti születéssel vagy származásunk révén válunk Isten nagy családjának a tagjává és Jézus barátaivá, hanem tanításának hallgatása és tettekre váltása révén. Senkinek sincsenek kiváltságai vagy előjogai, amelyekre hivatkozhat. És senki sincs kizárva e tanítványi, baráti közösségből. Jézussal való kapcsolatunk első lépése az ő szavainak a hallgatása. Az Úr Jézus szavait közvetíti és képviseli az Egyház, akkor, amikor tanít, legfőként, amikor a szentatya valamilyen hitigazságot, dogmát kihirdet. Ugyanakkor az Úr Jézus szavait, tanítását olvassuk, hallgatjuk Isten Igéjében, a Szentírásban is. Ma már könnyebb Szentíráshoz jutnunk, mint régen, ugyanakkor minden szentmisében olvassuk, és különösen a vasárnapi, ünnepnapi szentmiséken a szentírási olvasmányokra kell épülnie a prédikációnak is.

Azért is nagyon lényeges a Szentírás olvasása és tanulmányozása, mert manapság különösképpen is sokan hivatkoznak rá, és még többen támadják. Hogyha nem ismerjük, akkor a mi életünkben nem fogja betölteni a szerepét és nem lesz hitünk, keresztény életünk támasza.

Tehát számunkra is fontos, az Úr Jézus tanításának hallgatása, megértése és tettekre váltása, hisz ezt mondja a hallgatóinak: „ki hallgatja és tettekre is váltja.”

A mindennapi cselekedetünk, beszédünk megnyilatkozásaink tükrözik azt, hogy mennyire élünk az Úr Jézus tanítása szerint. Ez a próbája a meghallgatott és megértett isteni tanításnak.

A mai evangélium, Merici szent Angéla példája legyen számunkra is ösztönző, hogy nyitott lélekkel keressük Isten akaratát. Olvassuk és hallgassuk szívesen Isten Igéjét, a Szentírást, de ugyanakkor váltsuk is tettekre mindazt, amit hallunk és megértünk. Ezzel mi is mintegy lelki rokonságba kerülünk Jézussal, és az őt hősies fokban követő szentekkel.