Nagyböjt 4. vasárnapja B-év
Az életünk vándorlás, haladás
jó vagy rossz irányba.
Az evangéliumban az Úr Jézus
visszautal a választott nép pusztai vándorlására.
Ezernyi veszély között kellett áthaladniuk, de aki feltekintett arra a
rézkígyóra, amelyet Mózes, Isten parancsára tűzött fel egy póznára, az
megmenekült. Aki kizárólag a földre nézett, és csak a bajokat látta az
elveszett.
Az Úr Jézus jövendölése arról szólt, hogy amint Mózes felemelte a kígyót
a pusztában, úgy emelik fel őt is a kereszten. Így nagyon is érthető a hasonlat,
aki felnéz Jézus keresztjére megmenekül.
A Jézushoz látogató Nikodémus
oktatásának részét képezi ez a beszéd. Titkos felvilágosítás a hitből és
igazságból való újjászületés keresőjének. Nyilván számunkra is, akik ma
meghallgattuk ezt az evangéliumi részt ilyen felvilágosítás. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy
mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen…
Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy
üdvözüljön általa a világ"
Jn. 3,16
Ez szent Pál apostol számára is
meggyőződéssé vált. Ezért írta az Efezusiakhoz: "Kegyelemből
részesültetek az üdvösségben, a hit által… Krisztus Jézusban jótettekre
teremtett minket.”
Az evangéliumi kép, a fent idézett sorok a nagyböjti
szent időben számunkra is ösztönzőek és
eligazítóak.
Számunkra is fontos, hogy felnézzünk Krisztus keresztjére, hogy Krisztus
keresztjéhez csatlakozzunk. Ez a vasárnapi szentmisében, egy-egy
szentségimádásban, keresztút-, rózsafűzés végzésében valósul meg. Ugyanakkor
mindennek, a mindennapjainkban kell tükröződnie.
A napokban, a jövő hét folyamán meg kell vizsgálnom, hogy vannak-e
hitből fakadó cselekedeteim. Ugyanis csak az ő kegyelmi segítségével vihetek
békét oda, ahol békétlenség van. Az Úr Jézustól kapott hit erejével vagyok képes
szeretni a számomra ellenszenves embert. Az ő kegyelme indítja meg a szívemet,
hogy a rászoruló embertársam segítségére siessek.
Sajnos nagyon gyakran zavaróan hatnak a körülmények. Van úgy, hogy
egészen másra vágyunk, mást szeretnénk. Azonban gondolnunk kell arra, hogy a
Golgotán, Jézus keresztje körül sem volt rend, és harmónia. És Jézus minden
kiszolgáltatottsága ellenére, vagy éppen ezzel együtt, szeretetből vállalta
értünk az áldozatot. Ebből fakadt a mi megváltásunk. Nekünk is ez az utunk a
megváltás munkatársaivá kell lennünk. Erre kaptunk meghívást, és erre kapunk
kegyelmi segítséget is.