Nem könnyű eligazodnunk a világ
kusza összevisszaságában. Segítségre szorulunk. A mai vasárnap olvasmányai
irányt mutatnak. Mintha az olvasmányok szereplői már eleve Jézustól tanulták
volna meg a helyes magatartást, a megfelelő lelkületet.
Ó-szövetségi olvasmányban Illés
próféta és a pogány asszony, az Istenre hagyatkozás, a szeretetből vállalt
áldozat példái.
Illés a Kr.e. IX. században
élt, Ácháb király idején, aki egy pogány nőt vett el feleségül. Ezzel kezdetben
hallgatólagosan, majd nyíltan is engedélyezte Izraelben a bálványimádást. Illés
próféta az igaz vallás védelmében szembe szállt a királlyal ezért menekülnie
kellett. Menekülése közben Szeraptába, pogány vidékre érkezett, ahol Isten egy
olyan szegény asszony által segített, aki az utolsó maradék lisztet és olajat is
kész volt a prófétának adni. Ezért Isten bőségesen megjutalmazta: „Ezt üzeni
az Úr, Izrael Istene: ,,Nem ürül ki lisztes vékád, s nem apad el olajos korsód.”
Az evangélium mintha ugyanezt a
gondolatot folytatná. Az Ó-szövetségi özvegynek még volt legalább egy marék
lisztje és kevés olaja, de az evangéliumi özvegyasszony mindenét, egész
megélhetését bedobta a perselybe. A farizeusok vallásossága csak elméleti volt.
Csupán a feleslegükből adtak és azt is csak azért, hogy feltűnést keltsenek, és
földi dicsőséget szerezzenek vele.
Ez az ellentét, még jobban kihangsúlyozza az
özvegyasszony hitét, bátorságát. Ezzel előre jelzi Jézus áldozatát, mert a
szeretet mértékét az áldozat nagysága mutatja meg.
Így érkezünk el Jézus
áldozatához, amelyet a szent lecke emel ki, minden más ószövetségi áldozattal
szemben: „egyszer jelent meg az idők teljességében, hogy áldozatával
eltörölje a bűnt.”
Így, ha Jézusi lelkület legfőbb jellemzője a szeretetből vállalt
áldozat ez bennünket is kötelez. A szeretetből vállalt áldozatból szép
és értékes Létünk, életünk a szeretet gyümölcse.dolgok fakadnak. Azzal
lesz, szebb értékes az élet, amit önzetlen szeretetből ajándékba adunk.
Lehet az idő, egy gesztus, apró mosoly, vagy nagyobb áldozat –
mind-mind maradandó. A szeretet teszi élhetővé a napjainkat, olajazza a
kapcsolatainkat.
Mindehhez Jézus áldozatából
merítünk erőt. Így tanuljuk meg, hogy Isten szemével nézzük önmagunkat és
másokat, úgy ahogyan Jézus szeretettel nézte az özvegyasszony áldozatát.