23 évközi vasárnap – A – év

A mai vasárnap olvasmányainak vezérfonalát, talán tömören így fogalmazhatnánk meg: felelősek vagyunk egymásért.

Ezekiel prófétában ez úgy tudatosult, hogy az Istentől jövő szózatban ezt hallja: „őrállónak rendeltelek Izrael háza mellé:” Az őr mindig valakinek a szolgálatában áll, hogy a rábízott értékre vigyázzon. Ebben az esetben Isten a megbízó, hogy a próféta, a nép körében Isten üzeneteinek közvetítője legyen. Egyben a próféta számára sem közömbös, hogy miként látja el ezt a felelősségteljes feladatot, mert Isten rajta kéri számon a bűnösök megtérését.

Az evangélium a testvéri kapcsolat jegyében taglalja a felelősség témakörét.

Egy egész forgatókönyvet tár elénk annak az esetnek a megoldására, hogyha valaki vétkezik ellenünk. Az pedig, valljuk be, szinte naponként megtörténik, hogy úgy érezzük valaki megbántott. Ilyenkor szeretnénk elégtételt követelni, és szinte világgá kürtölni, hogy milyen súlyos megbántásban volt részünk. És íme itt az első követelmény: „figyelmeztesd őt négyszemközt.” Mivel felelősek vagyunk mások jó hírérét, mindent megelőzve, először kettesben kell megpróbálni megoldást keresnünk a megromlott kapcsolat helyreállítására. Még annak árán is, hogy mi kezdeményezünk. Mi elvárnánk, hogy aki megbántott az kérjen bocsánatot, és mi a jó ember színében tetszelegve megbocsátunk. Azonban, ez nem a kölcsönös felelősség jegyében történne. A kapcsolat javulásáért mindenki egyformán felelős. Ezért ajánlja Jézus, hogy sikertelen próbálkozás esetén, tegyünk lépéseket tanuk jelenlétében, vagy ha szükséges, következő lépésként egy egész közösséget is bevonhatunk.

A kapcsolat ugyanis a kölcsönös felelősség és egyetértés légkörében épül, vagy éppen romlik.

Ezért, folytatásként az evangéliumi szakasz az egyetértés légkörében mondott ima fontosságát hangsúlyozza. „Bizony mondom nektek: Ha ketten közületek, valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt Mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mekkora lehetőség, de íme, Jézus mennyire a valóság talaján áll. Ő tudja a legjobban, hogy sajnos milyen kevés dologban tudunk egyetérteni.

Újabb figyelmeztetés tehát az egymásért való felelősségre.

Szent Pál apostol ezt a felelősséget a következőkben fogalmazza meg, és váltja át hétköznapi cselekedetek nyelvére:

„Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel” Aki ezt az egyet teljesíti, valójában az összes parancsnak eleget tesz. Vagy még egyszerűbben és közérthetőbben így fogalmaz az apostol: „ A szeretet nem tesz rosszat felebarátjának”

Íme a mai vasárnapon azt kapjuk feladatul, hogy vizsgáljuk felül, hogy azokban az élethelyzetekbe, ahol a mindennapjaink telnek, mennyire cselekszünk a kölcsönös felelősség jegyében. Ez pedig a mai olvasmányok szerint, a feltétel nélküli jóindulattal kezdődik, és az önzetlen jócselekedetben válik megfoghatóvá.