Évközi 21. vasárnap

 Józs 24,1-2a.15-17.18b; Zs 33; Ef 5,21-32; Jn 6,60-69

Ma divatos tömör mondatokban, jelszavakban fogalmazni meg célokat, törekvéseket. Ilyen tömör összefoglalásként hangzik Józsue szájából: „Mi, én és házam népe az Úrnak szolgálunk.''  Az ígéret földjére való beérkezés után a választott nép döntés elé került. Új hazájukban találkoztak a bálványimádással. Lassan feledésbe merült az, amit Isten értük tett. Nagyobb volt a kísértés a vele kötött szövetség felbontására. Ezért Józsue joggal kérdezte: „Ha nem akartok az Úrnak szolgálni, válasszatok most, kinek akartok szolgálni?” Azonban nem csak kérdez, hanem jó példával járt elől: „Mi, én és házam népe az Úrnak szolgálunk.'' Ilyen útmutatás mellett könnyebb volt megfogalmazni a választ: „Mi is az Úrnak akarunk hát szolgálni, ô a mi Istenünk.''

Az evangéliumban is döntés elé kerül Jézus hallgatósága.

Szent János előszeretettel örökítette meg Jézus környezetének a reakcióit. A mai evangéliumban az eucharisztikus beszéd utáni magatartásról hallunk. ,, Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?'' Talán, már-már az apostolok hite is megingott: ,,Ti is el akartok menni?'' Simon Péter ezt válaszolta neki: ,,Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.''

Mi sem különbözünk a Jézus korabeli hallgatóságtól. Jézus személye, tanítása, az Oltáriszentség számunkra is döntésre, választásra szóló ösztönzés. A szentmisén az átváltoztatás után elhangzó szavak, tőlünk is hitet követelnek. „íme hitünk szent titka……..Az örök élet igéi nálad vannak.”  

Ez Isten ajándéka, de a mi szabad választásunk eredménye is, nem fájdalom mentes operáció. Sokmindennel találkozunk, ami el akar téríteni keresztény életutunktól.

Próbára tehet a mindennapok szenvedése, esetleg bizonytalansága.

Befolyásolhat mások rossz példája.

Megkísérthetnek olyan tanítások, amelyek erőfeszítés nélküli, önmegváltásról beszélnek.

Előfordulhat, hogy mindez nem feltűnő módon, hanem rejtve közelit és kísért meg. Villámként hasit belénk a felismerés, hogy rossz irányba tévedt az életünk.

Jó, ha mi is meghalljuk Jézus hozzánk intézett szelíd kérdését: ,,Ti is el akartok menni?''

És mivel senki nem tud értékesebbet nyújtani, mint a Jézus Krisztusba vetett hitünk, Szent Péter mondásával válaszolunk: ,,Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.”