Nagyböjt első hete Kedd

A nagyböjti időszak egyik kiemelt gyakorlata az imádság. Az olvasmányok erre irányítják rá a figyelmünket. Az Ószövetségi olvasmányban Izaiás próféta Isten hozzánk intézett üzenetét az esőhöz és a hóhoz hasonlítja, amely termékennyé teszi a földet. Ugyanígy Isten szava, jóra ösztönző sugallata a lélek talajában elvégzi a munkáját, és imádságban, jócselekedetben Istenhez tér vissza.

Isten nagy ajándéka, hogy Jézus a Miatyánkban megtanított bennünket imádkozni.

Érdekes, hogy az apostoloknak azt mondja: „Ti így imádkozzatok.” Isten Fiaként, Jézus másként szólítja Atyának az Istent, mint mi emberek. Fentről jövő tanításként, helyes mederbe tereli a mi sokszor annyira gyarló imánkat. Mintegy tükröt tart elénk, hogy megvizsgáljuk, mi hogyan és milyen lelkülettel imádkozunk. Még ha másként, is mint az Úr Jézus, de Isten gyermekeiként, mi is atyának szólíthatjuk Istent. Assisi szent Ferenc egy magyarázatot irt a Miatyánk szövegéhez, amelyet gyakran imádkozott a zsolozsmában. A mai elmélkedéshez néhány gondolatát mi is felhasználjuk.

Szent Ferenc kibővíti a megszólítást: Ó Szentséges Atyánk, teremtőnk, megváltónk, vigasztalónk és Üdvözítőnk. Gazdagon bánik a jelzőkkel, amelyek nála mindig sajátos tartalmat fejeznek ki. Mindenekelőtt Isten szentsége nyűgözi le. Számára Isten Szentháromság: Teremtő, Megváltó, Vigasztaló. De nem állja meg, hogy a megszólítás végére újra oda ne tegye, hogy Isten számára mindenek előtt Üdvözítő.

Ahhoz a sorhoz, hogy aki a mennyekben vagy szent Ferenc hozzá fűzi, hogy Isten ott van az angyalokban és a szentekben is. Vagyis nem kizárólag a távoli mennyben lakik, hanem "az angyalokban és szentekben.” Ez nagyon is evangéliumi: "Isten Országa közöttetek van." Arra vágyik, hogy Isten neve megszentelődjön, felragyogjon bennünk. Csak így juthatunk el az Ő ismeretére.

Jöjjön el a te országod: „hogy te uralkodjál bennünk kegyelmeddel” Szent Ferenc az Úr Jézus szándéka szerint megérti, hogy Isten Országa bennünk, a bensőnkből kell, hogy elkezdődjön. És mintegy a tapasztalatból kiindulva azt mondja: „barátságod boldogságot árasztó, élvezésed örökétartó.”

Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben úgy a földön is: „hogy teljes lelkünkből, mindig utánad sóvárogjunk.” „Felebarátainkat úgy szeressük, mint önmagunkat.” Felismeri, hogy Isten legfontosabb akarata, szándéka, hogy szeressük Őt és felebarátunkat. A főparancs visszhangzik itt, részletezve és alkalmazva. "Teljes szívünkből szeressünk, utánad     sóvárogjunk.." A felebarát iránti szeretet pedig abban mutatkozik meg, hogy  szerencsében vele örülünk, bajban vele együtt bánkódunk, mintha mindez velünk történt volna. "És senkit meg nem bántani."

A mindennapi kenyérnél az Oltáriszentségben közöttünk lakó Jézus Krisztusra, a szentáldozásra gondol, azt kéri, hogy minden nap találkozhassunk vele. Így lesz szorosabb és mélyebb a kapcsolat vele.

Szent Ferenc tudatában van, hogy bűneink bocsánata Isten irgalmasságán múlik, amelynek forrása Jézus Krisztus keresztáldozata. És segít a Szűzanya közbenjáró imája, valamint a szentek érdemei.

A legnehezebb résznél pedig, hogy bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek hozzáfűzi: „és ha nem bocsátunk meg valamit egészen, add, Uram, hogy teljesen megbocsássunk; add, hogy az ellenséget igazán szeressük, s érettük nálad buzgón közbenjárjunk, senkinek rosszért rosszal ne fizessünk, s azon legyünk, hogy benned mindenkinek hasznára legyünk.” 

A Miatyánknak ennél kulcs mondatánál, és talán legnehezebb részénél mintegy tanácsul adja: hogyha a magunk erejéből nem tudnánk mindent és feltétel nélkül megbocsátani, akkor Istentől kell kérnünk, hogy megtehessük. Az ellenségért mondott közbenjáró ima a jele annak, hogy az irgalom és bocsánat útján járunk. Mennyire szentírási, -evangéliumi hozzáállás.

És ne vígy minket kísértésbe: érdekesen elemzi, hogy a kísértés lehet burkolt, nyilvánvaló, váratlan és tartós. Ez nem "tudományos" felosztás, csak az mondhat ilyen jelzőket, akinek minderről tapasztalata van. Úgy látszik ezektől tartott a leginkább.

De szabadíts meg a gonosztól: a múlttól, a jelentől és a jövendőtől. Arra vágyik, hogy a gonosztól való szabadság legyen tartós.

A Miatyánknak ez az elemzése rávilágít szent Ferenc evangéliumi lelkületére. A nagyböjt számunkra is jó alkalom, hogy ebben elmélyedjünk. Ehhez kérjük Isten segítő kegyelmét.