14-évk A

Az élet bármelyik területét is vizsgálnánk is, legyen az a magán élet, üzleti szféra, vagy éppen a politika, azt látjuk, hogy a világ szelleme szerint csak az erőseknek és nagyoknak van esélye. A gyengét, a botladozót lenézik, kirekesztik a lehetőségekből és a hatalmasok még nagyobb terhet nyomnak rájuk.

A mai vasárnapnak az olvasmányai ezzel ellentétes hangon szólnak. Egész más magatartást állítanak elénk, mint amit a világias szellem elérendőnek tart, ugyanis a kicsinyt, az egyszerűt, az eszköztelent dicsérik. Itt nem kizárólag az újszövetség lelkiségéről van szó, hanem az Istent szolgáló ember helyes magatartásáról. Ezt bizonyítja a Zakariás próféta könyvéből felolvasott Ó-szövetségi olvasmány.

Zakariás próféta idejében már nem volt király Izraelben. Mikor a korábbi próféták nyomában az eljövendő Messiást királyként mutatja be, a fellépését egészen másnak írja le, mint a föld hatalmasainak jelentkezését és sikerre törését. „Íme közeleg királyod: alázatos, szamáron jön” Ezt a mi királyunkat még el is vetik és népe megöli: a nép, melyért Ő meghal. Pedig „békét hirdet a népeknek”

Kétségtelenül, mi ebben a szelíd és kiszolgáltatott királyban az Úr Jézusra ismerünk.

Milyen is az Úr Jézus által felkínált béke, hiteles magatartás? Erről szól az evangélium.

Jézus kitörő, ujjongó örömmel fordul az Atyához és azért magasztalja, mert nem azoknak nyilatkoztatta ki magát, akik magukat hatalmasnak, és bölcsnek tartották, hanem a kicsinyeknek és egyszerűeknek. Azokat hívogatja, szelídséggel akik fáradtak, terhek alatt görnyednek  és felüdülést kínál. Ő maga a követendő példakép: „vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, - és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, az én terhem könnyű.” Az erő fitogtatásához szokott fülűnknek szinte hihetetlennek tűnő szavak. Minket a világ mentalitása inkább arra akar rávenni, hogy az erőseknek, az erőszakosoknak higgyünk. Pedig az Úr Jézus szavainak hitelességért az ő élete és magatartása a bizonyíték. Meg lehettek volna, hozzá az eszköz, hogy hatalommal, csodákkal ejtse ámulatba az embereket, de sosem tette ezt a maga javára. Mindig mások érdekében cselekedett. Így szelíden hív  „Az én igám édes, az én terhem könnyű.” Egy legenda szerint, nyilvános fellépése előtt, Jézus volt messze földön a legjobb iga-készítő. Az iparosok már akkor is kiakasztották mesterségük cégérét. Jézus műhelyének ajtaja felett egy iga képe függött ezzel a felírással: „Itt készülnek a legkényelmesebb igák”.  Természetesen ez legenda, de a tartalma igaz, mert Jézus saját isteni erejét kínálja fel segítségül azok számára, akik terheket hordoznak. És kinek ne nyomná ilyen, vagy olyan súly a vállát?

Van, aki az élet terhének hordozásába fáradt bele. Mást a felelősség terhe nyom, mert környezetének terhét hordozza. Vagy épp saját gyengeségünket tapasztalva lelki nehézséggel küszködünk.

Jézus biztató szavának mindannyian címzettjei vagyunk.

Az élet terhének hordozásában, a mindennapi hajszában a napi elcsendesedés, a rendszeres ima segít. Jézus jelenléte új erőt ad a küzdelmekhez.

Hogyha az emberek önzését tapasztaljuk, fáraszt a környezetünk? Ne múljon el nap jócselekedet nélkül, hogy a rosszat jóval győzzük le.
A saját magunkból való kiábrándulás orvossága a szentségek vétele, mindenekelőtt a szentgyónás, és szentáldozás, amelyben ismételten megtapasztaljuk, hogy Isten elfogad és szeret bennünket. Jézus irgalmas szeretetében átalakulnak a lelki terheink.

Az Úr Jézustól kapott kegyelem, az ő vonzó példája indítson bennünket is igazi keresztény életre és magatartásra, hogy így az Ő szándéka szerint, valóban evangéliumi emberekké váljunk.