Húsvét 7. vasárnap

            Ez a vasárnap Urunk Mennybemenetelének ünnepe és Pünkösd vasárnapja között van. E sajátossága miatt, fontos üzenetet hordoz. Egyik ilyen kiemelt üzenete, hogy a földi körülmények között élve, nem téveszthetjük szem elől a lelki valóságokat, amelyek ugyan ilyen fontosak.

            Ez már az első olvasmányból kiviláglik. Júdás távozása miatt az apostoli közösséget ki kellett egészíteni. A választás Mátyásra esett. Látszik, hogy fontos volt a külső keret, de nem álltak meg ennél. A szentlélek ösztönzésére olyant választottak apostolnak, aki tanúja volt mindannak, ami Jézussal történt: kezdve János keresztségétől, egészen a Mennybemenetelig. Így egészült ki a látható keret, lelki tartalommal megtöltve.

            Ez összecseng Jézus szándékával, amit az evangéliumban olvasunk. Ez Jézus főpapi imájának a része, amit az utolsó vacsorán mondott apostolaiért. „Nem az kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem, hogy óvd meg őket a gonosztól.”

Jézus számára egyértelmű volt azt a tény, hogy az apostolok és tanítványai nehéz körülmények között fogják teljesíteni küldetésűket. Üldöztetésben lesz részűk, a világ nem fogadja be, idegenként, sőt ellenségként kezeli őket. Mindezek ellenére küldi az apostolokat. Arról biztosítja őket, hogy kegyelmi jelenlétével kísérni fogja őket és óvni fogja őket a gonosztól.  Az evilági körülmények, a veszélyek és megkísértések  nem lehetnek akadálya Jézus tanítása elterjedésének.

            Mindez a mai napig érvényes. Az egyház, a vallásos élet sok megpróbáltatásnak van kitéve. Kizárólag evilági dolgokra figyelve, gyakran szélmalom -harcnak tűnhet az életünk.

Miközben mindenki szebb jövőt ígér komoly harc folyik minden területen, és ebben a küzdelemben a gyengébb alul marad. Nagyon kedvezőtlen gazdasági helyzetben élünk és azt tapasztaljuk, hogy nem keresztény értékek irányítják a környezetűnk életét.

Az is a tények közé tartozik, hogy nagy információ áradat bombáz naponta. Válogatás nélkül mindent el akarnak fogadtatni, mindent el akarnak hitetni bármilyen oldalról is érkezzék az információ. Egy ilyen világban az ember nehezen találja meg a helyét, és szerepét.

A közösség fontossága és szerepe is sokak szemében kérdéssé lett, sőt a személyi értékeket sem sokra tartják.

Hasonló dolgokat tapasztalva néha legszívesebben félrehúzódnánk, mert túl nehéznek találjuk a világgal szembeni küzdelmünket. Pedig ezt semmiképp nem tehetjük. Assisi szent Ferenc megújult emberként akart jelen lenni a világban, és ez sikerült is neki.

Ma is nagy szűkség van arra, hogy a meggyőződéssel élt vallásos élet, jelen legyen a mindennapi élet különféle területen. Nekünk is a világban kell maradnunk. Azonban ez nem azt jelenti, hogy át kell vennünk a világias szokásokat. Sőt, nekünk kell hatnunk a világra.  Keresnünk kell azt, hogy miként tölthetjük be a legmegfelelőbben keresztény hivatásunkat, feladatunkat.

            Azonban arról semmiképp nem feledkezhetünk meg, hogy végső soron Isten kezében van az életűnk, ő irányítja a világ sorsát, és néha a legváratlanabb időpontban valósul meg az, amit már oly régóta szerettünk volna.

            Pünkösd közeledtével kérjük mi is a Szentlelket, a Bölcsesség lelkét, hogy keresztény életűnk Isten akarata szerinti gyümölcsöket teremjen.